4. rész - Party Time

Sziasztok! Itt a rész.:D Olyan fura, hogy nem kell írnom, hogy miért késett eddig, mert tegnapelőtt is volt.. :D Aktív blogoló vagyok.:D Jó olvasást! :) Ui.: Igyekszem hosszút. <3

Reggel hat óra van és összetörtem a telefonomat. Megszólalt a hülye ébresztőm, én pedig úgy megijedtem, hogy a szemközti falhoz vágtam. Hát mit ne mondjak... Hamar kiment az álom a szememből. Megpróbáltam összeszedni, de végül csak visszadobtam. Fénysebességgel felöltöztem és elmentem bevásárolni. 

Voltam a Nando's-ban, ahonnan szerintem elhoztam a fél készletet. Legalább. Hoztam chipset, üdítőt és khm.. Piát. Egyébként a Horan család szendvicseket és Niall lejátszási listáját hozza. Meg a hangszórókat is persze.

Már tíz óra volt és még mindig nem volt telefonom. Szólnom kellett Gregnek. Úgysem laknak messze, csak két utcányira. Az kb tíz perc. Sokszor voltam már ott. Mindig gyalog és eddig... még nem haltam bele.. szóval elsétáltam a Horan házhoz. 

Csengettem és vártam. Aztán újra csengettem. De semmi. Aztán újra. Azon voltam, hogy elmegyek amikor valaki megszólalt a hátam mögött.

- Nem tudsz...- Alig tudta végig mondani a nevetéstől. Szinte már fuldoklott... Hát persze... Végülis ez Niall. Barom. - Nem tudsz olvasni? - Miután lehiggadt oda sétált az ajtóhoz és rámutatott egy apró, sárga lapra a csengő mellett. "Nem működik." Ez.. Ez nem lehetett itt az előbb. Látnom kellett volna. Bárcsak elnyelne a föld.. 

Nem Hope! Szedd össze magad! Ez csak egy hülye gyerek. Úgy is kell kezelni. 

 - Hm.. Niall.. Neked is szia. Greg itthon van? - Teljesen érzelem mentes hangon beszéltem vele. Ez remek érzés volt. 

 - Attól hogy úgy teszel mintha megsem történt volna, még láttam. - Szemtelenül helyes volt a cuki *rosszfiúakaroklenni* mosolyával. Még jó hogy tudom milyen valójában... 

 - Nem láttam a feliratot. Megnyomtam a csengőt. Nagy ügy. Greg itthon van? - kérdeztem újra. 

 - Háromszor. - Nevetett fel újra. 

 - Az Istenért! Greg itthon van?! - üvöltöttem rá. Azt hiszem megijedt. Legalább három másodpercig. 

 - Miért nem mész be és nézed meg? 

 - Csak. Mert azt hittem bent vagy. Nem akarlak látni. - ez így nem volt teljesen igaz, de ezt szerettem volna.  Csak valahogy lehagytam a bárcsak-ot. 

- Mindegy, Niall.. Kölcsön adod a telefonod? 

 - Hogyan? - süket ez? Az előbb csak arra kértem legyen láthatatlan... Nem arra hogy tűnjön el az életemből...

 - A mobilod.. Tudod.. Kisebb mint a tenyered, négyzet alakú és furin pittyeg mikor sms-ed jön amíg nem állítod át a csengőhangod. Ide adod? 

- Minek kéne? - Határozottan meg volt lepve. 

- Van rajta valamilyen képernyő zár? 

 - Az elhúzhatós zöld csík annak számít? 

- Megtudod mutatni? - Mintha nem tudnám milyen az "elhúzhatós zöld csík"... Nem hittem, hogy beveszi.

- Tessék. - Tolta az arcomba. 

- Nagyon kösz. - Elmosolyodtam és kivettem a kezéből. Szerintem sokkot kapott. Úgy döntöttem nem érdekel és otthagytam. Útközben átgondoltam és rájöttem, hogy nem biztos, hogy jó ötlet volt. Később már biztos voltam benne, hogy nem volt. Hát sajnálom Niall... 

Otthonról felhívtam Greg-et. 

 - Niall? Nem azt mondtad, hogy nincs nálad a mobilod? 

 - Hát nincs is... 

 - Hope? 

- Összetört az enyém... Kellett egy.. oké? 

- Tudja hogy nálad van? 

 - Hát... Ha jobban belegondolok.. Ő nyújtotta át..  

 - Biztos ez? - Nem... Basszus Greg.. Biztos képzelődtem. Vonal pont vonal idézőjel érzésem lett. 

 - Igen... Lassan áthozhatnátok a cuccokat. 

 - Rendben. 

 - Ugye szétküldted az Sms-eket? 

 - Őő.. Naná.. - Oké Greg. Persze. 

 - Igyekezz. Szia. - Letettem. Nem akartam időt hagyni rá, hogy kitaláljon valamit amiért késhet. 

 Kipakoltam a rengeteg kaját az asztalokra. Kinnt és bennt is. Azon gondolkoztam, hogy a maradékból talán éttermet nyitok. Jó bolt lenne. 

- Nyitom! - kiabáltam ki a csengőre tapadt létformának. 

 - Épp ideje volt. 

 - Csend, jó? Amúgy is késtél. - nevettem rá.

 - Anya hibája volt. Sütött sütit és nem hagyta, hogy ott hagyjam. 

 - Jól tette. 

 - Nem mondtam, hogy kapsz is. - belenevetett az arcomba. Gonosz.

 - Akkor elveszem. - Muhaha. 

 - Nálam van a kocsikulcs. 

 - Te.. Kocsival jöttél? 

 - Nem. Fogtam a szendvicseket, rátettem a hangszorókra és ide gyalogoltam velük. A sütit meg még indulás előtt eldobtam idáig. 

 - Ha.. Ha.. Ha.. Nézd csak ki hiszi, hogy vicces! - Óvatosan megbökdöstem a vállát. 

 - Én nem hiszem. Tudom. - kihúzta magát. 

 - Jó oké.. Greg Horan.. Elismerem.. Az utolsó mondatod valóban vicces volt. - Gonoszan mosolyogtam rá.  

- Most meghalsz. - Jelentette ki és kergetni kezdett. Tök jól elvoltunk amíg nem jött meg az első vendég. Az ijesztő volt. Még semmit nem csináltunk aztán egyszer csak ott volt.. és elvileg bulizni jött. Hamar elkészültünk, de ez akkor is nagyon ciki volt. Mikor már nem kellettem felszaladtam a szobámba és átöltöztem. Ebbe:  

Aztán felhívtam Niall anyukáját.

 - Mondjad kisfiam.

- Jobb szeretem a Hope-ot. - nevettem bele a készülékbe. Greg feldobott.

- Hope, szívem hogy került hozzád a telefonja? - Istenem. Imádom ezt a nőt. Olyan kedves és aggodó. Bárcsak az én anyám is ilyen lenne.

 - Ízé.. Oda adta.. - őő.. jujj

 - Aha.. Erről majd beszélgetünk..- Láttam magam előtt a szemöldök ráncolós szigorú szülő tekintetét.

 - Ajj.. Rendben. De Niall-el indulni kéne..

 - Miért nem ezzel kezdted? - belenevetett a telefonba és letette. Hát oké.

Pár perc múlva megcsörrent. Niall népszerű. Életemben nem telefonáltam még ennyit.

 - Háló?

 - Niall?

 - Nem. Te ki vagy?

 - Liam. Liam Payne.

 - Ó.. Te is abban a bandában zenélsz úgye? Te vagy a répás?

 - Igen.. És nem. A kanalas vagyok. - halottam ahogy kuncog a vonal túlsó végén. Én nem zavartattam magam. Hangosan felnevettem.

 - Világos. Mit szeretnél? Egyébként Hope vagyok.

 - Oh.. Az a Hope?

 - Miért mennyi van? - Nevettem a tovább.

 - A Nando's- os Hope?

 - Mondjuk...

 - Zavarok? - Niall..

 - Kivel beszélsz?

 - Most Niall is ott van?

 - Igen.

 - Mond meg neki, hogy Demi üzent neki a Friday Night Live-ban.

 - Visszaadnád a mobilom?!

 - Persze. Demi üzent neked. - Az utóbbi mondatot úgy ejtettem ki, mintha arról beszélnék, hogy gyilkolnak meg egy kölyök delfint a bajuszos mexico-iak. (nincs semmi bajom a mexico-iakkal. Csak fáradt vagyok és nem jutott eszembe jobb hasonlat. Worldpeace.x) A telefonját hozzávágtam a mellkasához, és angolosan távoztam. Lehet hogy erre nem pont úgy reagáltam ahogy akartam. Talán jobban bánt ez a téma, mint hittem. A lépcsőn leérve már éreztem ahogy dübörög a zene a testemben. Imádom ezt az érzést. Besétáltam a tömegbe és táncoltam.

- Buli van! - Üvöltötte az arcomba egy idegen srác. Vajon kivették a hűtőből az alkoholt, vagy a srác alapból K.o.? Kit érdekel? Kiveszem én!

 Ír Whiskey a háznál baby! Oda adtam az üvegeket az először szembe jövő embereknek. Egy kivételével. Azt megtartottam. Party timeee.. Íresen leiszom magam.

 10 perccel később már a medencébe ugráltam. Ruhában. Kicsit kiütöttem magam, de őszintén, jó buli volt.

 Niall-el nem találkoztam, de ez részben az én érdemem. Valahogy mindig ott pörögtem ahol nem volt már kaja... Csak aztán valami csaj, azt hiszem Amy-nek hívják, azt mondta egyek valamit, mert az valamennyit segítene az erősen illuminált állapotom leküzdésében.

Hát jó. Megkerestem a szendvicseket és elvettem egy szimpatikusat. Leültem egy székre és ettem.

 - Figyelj.. Ha érdekel.. Nem vagyok Demivel.

 - Niall.. - Nevettem és fordultam meg. Mindig hátulról jön. Jujj.. Az ital gondolkozik bennem. - Először is köszönöm. Neked is jóétvágyat. Másodszor pedig érdekel. De attól még nem kedvellek jobban.

 - Hope..

 - Mi van?

 - Te részeg vagy.

 - Te meg egy zseni vagy, úgy gondolom. - Fuldokoltam a nevetéstől. Mindenen nevettem. Ha felrobbant volna a konyha, talán azon is nevettem volna.

 - Én.. Nem akartam olyan bunkó lenni veled.. Rosszul jött ki a dolog.

 - Noss.. Egyetértek. Elég rosszul.

 - Szóval megérted miért csináltam? - csillogó szemekkel bámult az enyémekbe, amik szintén csillogtak.. csak épp az alkoholtól.

 - Nem. - Elkomorodott a tekintetem. - El sem hiszem, hogy egyáltalán megfordult a fejedben. Azt pedig meg sem próbálom megérteni, hogy mi a francért kell a nyakamba lihegni. Nem tettél még elég rosszat? Vagy élvezed, hogy szenvedek? Te szadista állat. Mit tegyek hogy leszállj rólam? Igen. Hiányoztál, ha ezt szeretnéd hallani, de borzasztóan utállak. És utálom azt is, hogy ott akarok lenni ahol te vagy, te pedig egy kicsit sem könnyíted meg nekem. Jössz a hülye nevetéseddel meg cuki már majdnem sexy nézéseddel és.. és tudod mit.. rohadtul tetszik az ami lettél, de akkor sincs jogod semmibe venni az érzéseimet. Mégis hogy képzeleted, hogy csak úgy visszajössz?! Nem volt jó Amerika? Még a szüleidnek sem mondtad el, hogy szakítottunk. Ugye nem hiszed, hogy részt veszek ebben ha nem kérnek rá?


- Én.. - próbált közbe szólni.


- Nem te. Most én. Szóval Niall.. Kedvelem a bandádat.  De tudod mi van? Tegnap hallgattam először a zenéteket. Miattad. Annyi fájdalmat okoztál nekem, hogy a neved hallatára is sírnom kellett. Most pedig, hogy ezt elmondtam.. sokkal jobban érzem magam. Vagyis.. nem.. Niall.. rosszul vagyok.. Talán ez a szendvics dolog nem volt jó... - Nem tudtam befejezni. Lehánytam a srácot aki a az arcomba kiabált a buli elején. 


igen.. Ezt még én sem gondolom komolyan.:DDDD Csak tudjátok nagyon késő van.. és a résszel már nem akarok többet késni... Holnap lehet hogy átírok pár dolgot. xd Ez így nem komoly.:'D De ha így tetszik, írd le komiba. Akkor marad.  Bár lehet akkor se.:')